Putyin elnök a legmagasabb készültségbe helyezte az orosz atomrakétákat. Mi a döntés geopolitikai jelentősége és kitörhet-e az atomháború? Demkó Attilát, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.
Mint arról korábban a Mandiner is beszámolt, Vlagyimir Putyin a legmagasabb készültségbe helyezte az orosz atomrakétákat vasárnap. Az orosz elnök a szükségállapotot azzal magyarázta, hogy a NATO vezetői „agresszív kijelentéseket tettek”, bejelentése kapcsán azonban az nem derült ki pontosan, hogy mit is takar például a „különleges harci szolgálati mód”.
A bejelentés kapcsán Demkó Attilát, az MCC Geopolitikai Műhelyének szakértőjét kérdeztük.
***
Mi lehet az orosz elnök bejelentésének jelentősége? Mit takarhat ez a „különleges harci szolgálati mód”?
Alapvetően arról van szó, hogy az orosz elnök politikai üzenetet akart küldeni: Oroszországgal nem lehet játszani, az ország az Egyesült Államokkal egyenlő atomhatalom, és a nyugat jobb, ha nem fegyverzi fel túlságosan az ukránokat. Nyilván óvatosan fogalmaz az ember, mert
ami túlmegy azon a racionalitáson, amivel általában az elemzők számolhatnak.
De ez egy olyan lépés, amit úgy lehet értelmezni, hogy megmutatja, hogy „ki az úr a háznál”. Azt az orosz elnök egyébként elmondta a Macron-találkozón is, hogy mennyivel erősebb az orosz nukleáris ütőerő, mint a francia. Ilyen értelemben ez egy üzenet az európai országoknak is.
Ezek szerint lehetséges, hogy atomháború lesz?
Ez a fenyegetőzés része.
de olyan irracionalitást azért még nem tudok belőle kinézni, hogy nukleáris háborút robbantson ki, annak győztese nincsen. Ezt ő is pontosan tudja.
Ellenben európai lépések is történtek. Sok európai ország mondja azt, hogy fegyvert szállít, Németország például a fegyverek szállítása mellett maga is fegyverkezésbe kezd. A legfrissebb hírek szerint 100 milliárd eurót tesznek hozzá a költségvetéshez a Bundeswehrnek, ami bőven másfélszerezi a Bundeswehr eddigi költségvetését.
Putyin tehát vélhetően ezekre a fejleményekre is reagál. A orosz elnök azt akarhatja elérni, hogy túl sok segítséget Ukrajna ne kapjon, mert az nyilván meg tudja változtatni a „kalkulust”, a számításait. Az ugyanis biztos, hogy
főleg abban nem, hogy a társadalom jóval ellenállóbb annál, mint amit ők vártak.
A Krímben élők alapvetően támogatták az elcsatolást, de nem tudni, hogy most milyen érzések vannak az orosz részről, hogyan fogadták az oroszokat mondjuk Melitopolban vagy Dél-Ukrajna más részein, ahol azért van jelentős oroszajkú, orosz kultúrájú népesség. Nehéz megmondani tehát a pontos szándékot, ugyanakkor biztos, hogy nagyon erőteljes üzenet Ukrajna támogatóinak.
Nyitóképen: az orosz Yars RS-24 interkontinentális ballisztikus rakéták felvonulása a Vörös téren 2021-ben (Dimitar DILKOFF / AFP)
„Az elnök nagy diplomáciai sikerre vágyik” – jelentette ki Michael C. Desch nemzetközi kapcsolatok szakértő. A professzort kérdeztük a NATO jövőjéről, az ukrán háború lezárásáról és az elnök külpolitikájáról is.
Az oroszok 1177 nagy hatótávolságú ukrán drónt semmisítettek meg három nap alatt.
Hosszú távú szerződést ajánl a fiataloknak az ukrán vezetés.
A brit közigazgatás prominens alakja szerint nukleáris fegyverkezésbe kellene kezdenie Nagy-Britanniának.
Nő a feszültség Ukrajna szomszédságában.
Volodimir Zelenszkij az Egyesült Államokat okolja a kialakult helyzet miatt.
Utoljára lépnek együtt pályára az Anfielden.
„Fogd meg a söröm” – zárta bejegyzését a publicista.
